A Collabrinál nap mint nap olyan alkotókkal, vállalkozókkal és kezdő kreatív emberekkel dolgozunk együtt, akik szeretnék megmutatni magukat a világnak. Egyre gyakrabban hallottuk tőlük ugyanazt a mondatot:
„Nem is tudom, érdemes-e posztolni… úgyis jön majd valaki, aki belém áll.”
Szerettük volna megtudni, mekkora hatása van valójában a bántó kommenteknek. Kik kapják őket, milyen gyakran, és főleg azt, hogyan dolgozzák fel? Vajon egyetlen gúnyos megjegyzés is elég lehet ahhoz, hogy valaki örökre feladja az önkifejezést?
476 magyar internetező osztotta meg velünk a tapasztalatait – nők és férfiak, fiatalok és idősebbek, tartalomgyártók, vállalkozók és egyszerű szemlélődők. És amit mondtak, azt nem lehet figyelmen kívül hagyni.
A legfőbb eredmények
A válaszadók 78%-a számolt be arról, hogy kapott már bántó, megalázó vagy személyeskedő kommentet. A legtöbben azt írták, hogy ez „néha” vagy „ritkán” történik meg – de így is elég ahhoz, hogy nyomot hagyjon.
44,6%-uk azt mondta: volt már olyan, hogy egy komment miatt napokra, vagy akár hosszabb időre is elment a kedve az alkotástól vagy a munkájától.
Biztonságos hely az internet?
A kérdőívben rákérdeztünk a biztonságérzetre is. Az 1–5-ig terjedő skálán a nők átlagosan csak 2,76-ra értékelték, mennyire érzik magukat biztonságban az online térben. A férfiaknál ez az érték 3,44 volt, vagyis jól látszik, hogy a nők gyakrabban és mélyebben sérülnek egy-egy bántó hozzászólás miatt.
A visszafogottság (tehát hogy valaki mennyire cenzúrázza magát a támadásoktól való félelem miatt) szintén a nőknél magasabb, 2,99, míg a férfiaknál 2,45 volt az átlag.
Minél aktívabb vagy, annál nagyobb a célkereszt
A legjobban érintett csoport egyértelműen a tartalomgyártóké, influenszereké. 100% arányban kaptak már negatív kommentet, és közülük több 43% tapasztalt már motivációvesztést.
Az online vállalkozók, például webshop-tulajdonosok, tanácsadók, coachok is gyakran találkoznak bántó visszajelzésekkel, és a motivációvesztés náluk a legmagasabb. Közülük 61% nyilatkozta azt, hogy egy-egy sértő komment után napokra visszavonult az online térből.
A passzívabb felhasználók, akik főleg csak olvasnak, ritkán posztolnak, szintén nem mentesülnek a negatív kommentek alól. 62%-uk szerint őket is érte már ilyen élmény, és 44%-uk vesztette el emiatt átmenetileg a kedvét.
Ez azt jelenti: már az is elég, ha egyszer valaki ki akart próbálni valamit, és ha az első reakció bántó volt, lehet, hogy nem próbálja meg újra.
Életkor szerint sem mindegy
A fiatalabb korosztály (18–24 évesek) aktívabbak és gyakrabban találkoznak bántó visszajelzésekkel, de valamivel rugalmasabban is kezelik azokat. A középkorúaknál (35–54 évesek) viszont már csökken a biztonságérzet, és nő a visszavonulás aránya.
Az 55 év felettiek meglepően ellenállónak tűnnek. 80%-uk találkozott már bántó kommenttel, mégis csak negyedük mondta, hogy emiatt elment volna a kedve. Az ő esetükben valószínűleg más a viszonyuk a közösségi médiához, kívülállóbbként kezelik, kevésbé azonosulnak a véleményekkel.
Milyen kommentek ezek?
A kutatás során nemcsak számokat kértünk, hanem szavakat is. Nyitott kérdésben megkérdeztük, hogy volt-e olyan komment, amit soha nem felejtesz el?
Néhány idézet:
„Töröld le magad az internetről, szívességet tennél vele.”
„Ezért kéne kötelező sterilizálás bizonyos IQ alatt.”
„Fogd már be, senki nem kíváncsi rád.”
„Buta, frusztrált senki vagy. Szánalmas.”
„Tipikus női picsogás. Kuss.”
Ezek a mondatok nem vélemények és az emberek emlékeznek rájuk, évek múltán is.
Miért csináltuk mindezt?
Mert hisszük, hogy az online jelenlét lehet pozitív, inspiráló és biztonságos, de csak akkor, ha teszünk is érte. A Collabri nemcsak egy print-on-demand platform, hanem egy közösség is. Olyan tér, ahol az emberek bátran megmutathatják magukat, akár pólóra tervezett grafikában, akár egy gondolatban.
A kutatásunk célja nem az volt, hogy sajnálatot keltsünk. Hanem az, hogy megértsük: egy komment nem mindig csak egy komment. Néha egy utolsó csepp. Néha egy hang, amitől valaki örökre elhallgat.
És ha ezt felismerjük, már tettünk egy lépést egy emberibb internet felé.
